Vermont

Az első éjszakámat még nem a fogadó családomnál töltöttem, ezért reggel értem jött Barry a Rotary clubbomból, hogy átvigyen Wallingfordba, ahol a család lakik. Útközben áthaladtunk néhány falun és erdősebb részen. Elhaladtunk nagyon sok farm és különböző állatok mellett. A legtöbb embernek, aki itt lakik van  valamilyen állata vagy farmja (találkoztam már olyannal, akinek közel 300 tehene van és olyannal is, akinek áfonya farmja). Vermont az egyik legszebb hely, ahol életemben voltam. Rengeteg fa van és minden nagyon zöld. Állítólag ősszel gyönyörű ahogy az egész állam színessé válik és nagyon sok turista eljön, hogy ezt megnézze. Wallingfordot rengeteg hegy veszi körül, amiken télen síelni szoktak és az egészen keresztül folyik egy folyó.Nagyon sok kis falu van, amikben nem laknak annyian, hogy érdemes legyen iskolát építeni oda, így az iskolán (ahova én is járni fogok) a folyó menti több kisebb falu osztozik. Amikor megérkeztünk a családhoz és először találkoztunk gyerekek talán még egy kicsit meg voltak ijedve, de hamar feloldódtak. Először a legidősebb megmutatta a papagáját, aztán a 3 éves körbe rohangált és azt akarta, hogy mindent csináljak én is utána, aztán pedig papír propellerekkel "vágta" le különböző testrészeimet. Egyébként vele érdekeseket lehet beszélgetni, mivel én egy szót se értek kb abból amit mond szóval valakinek tolmácsolni kell, de megnyugtattak, hogy ne aggódjak, mert ők se értenek mindent amit mond. Az egyetlen AMERIKAI "húgom" nagyon izgatott volt, hogy náluk fogok lakni, mert ugye 3 fiú testvére van. Vele elég sokat játszottam (nem gondoltam volna, hogy egyszer angolul fogok műanyag lila pónikkal játszani). A legkisebb még nem beszél, csak annyit mond néha, hogy "look" és odamutat valahova, de nagyon nagylelkűen, ha bárhol valami ételt lát azt megfogja és odaadja valakinek. Az apuka valamennyit élt Romániában (volt Magyarországon is), szóval ő tudja a legjobban megérteni, hogy néhány dolog itt nekem mennyire más, mint otthon. Az anyuka is nagyon kedves és mindig megkérdezi (ebéd után is) hogy kérek e valamit enni. Az egész család nagyon aranyos és nagyon kedvesek és bár eléggé elfáradok a nap végére nagyon örülök, hogy itt fogok lakni velük.  Náluk nem az ebéd a nagy étkezés, hanem a vacsora, de akkor nagyon sokat eszünk és nagyon gyorsan. Ha néha előfordul olyan, hogy mindent megbírok enni, amit kiraknak a tányéromra, akkor is minimum negyed órával tovább vagyok az asztalnál, mint ők. Egyik este az apuka kitalálta, hogy ma úgy fog enni, mint egy "európai", szóval nagyon kicsi falatokat vet a szájába és néha lerakta az evőeszközt és mondta, hogy most vesz egy nagy levegőt és utána folytatja.  Tudtam, hogy van néhány állatuk, de kicsit meglepődtem, amikor elmondták, hogy összesen van 1kutya, 1papagáj, 3macska, 98nyúl, 101tyúk és nem tudom hány liba. A kert nagyon nagy és rengetgeg zöldség (főleg paradicsom) van. Itt folyton mindenki paradicsomot vagy valami paradicsomosat eszik. A kert végében van egy picike tó és nincs kerítés, szóval tovább lehet menni az erdőbe, ahol a gyerekek megmutatták, hogy mellyik fákranérdemes felmászni. Mindenki, akivel találkozok nagyon kedves és mindenki megkérdezi mindenkitől, hogy hogy van, amire mindenki azt válaszolja, hogy jól. Olyat is hallottam már, hogy valaki azt kérdezte a másiktól, hogy "Hogy vagy? Jól?". A faluban mindenhol amerikai zászlók vannak és  nem utcánként vannak megszámozva a házak, hanem az egész faluban minden számú házból csak egy van. A házunktól nem messzire van egy temető, ahol főleg katonák vannak eltemetve. Van nagyon sok nagyon szép bokor, amiken fehér virágok vannak, direkt azért hogy letörhess egyet és rátehesd valamelyik sírra. Van a temetőn belül egy pici tó is, ami nagyon széppé teszi az egész összképet.